A bányászmúlt előtti tisztelgés, a Tatabánya energiaellátásáért ma dolgozók megbecsülése és az energetika következő évtizedeinek kihívásai egyaránt középpontba kerültek szeptember 4-én a Tatabánya Erőmű Kft. ünnepségén. A 76. Bányásznap és a 34. Villamos Nap alkalmából megtartott rendezvényen dr. Sámuel Emese, az erőmű ügyvezetője, Szücsné Posztovics Ilona, Tatabánya polgármestere, valamint dr. Sopov Ildikó Éva országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet, majd átadták a jubileumi és ügyvezetői jutalmakat, illetve az Erőművi Nagydíjat.

Az erőműves ünnepség a város szeptember 4. és 6. között zajló, több helyszínt összekapcsoló 76. Bányásznapjának programjaihoz kapcsolódott. A hagyományőrző eseménysorozat keretében Tatabánya több pontján tartanak koszorúzásokat, megemlékezéseket, kulturális és közösségi programokat. Az ünnepségének meghívott vendége volt Szücsné Posztovics Ilona, Tatabánya polgármestere, dr. Sopov Ildikó Éva, a térség egyéni országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke, valamint Bencsik János országgyűlési képviselő, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke. 

„127 év után is képes jövőt építeni”

Dr. Sámuel Emese köszöntőjében kiemelte, hogy a bányászat és az energetika Tatabányán sohasem csupán két iparágat jelentett, hiszen munkahelyeket, családokat és szakmai közösségeket teremtett, miközben alapvetően formálta a város kultúráját és identitását. Mint fogalmazott, ennek a történetnek immár 127 éve része a Tatabánya Erőmű. Az erőmű hosszú története éppen azt bizonyítja, hogy egy energetikai vállalat fennmaradásához önmagában nem elegendő a múlt, mivel minden korszakban képesnek kell lennie a megújulásra. A technológiák, az energiahordozók, valamint a gazdasági és társadalmi környezet folyamatosan változtak, az alapvető feladat azonban változatlan maradt. Biztonságosan energiát biztosítani Tatabányának és a térségnek. 

Dr. Sámuel Emese, erőművünk ügyvezetője részletesen beszélt arról is, hogyan készül vállalatunk az európai és magyar energetika átalakulására. Hangsúlyozta, hogy egyszerre kell javítani az energiahatékonyságot, mérsékelni a környezeti terhelést, növelni a megújuló energia részarányát, alkalmazkodni a villamosenergia-rendszer gyors változásaihoz, miközben az ellátásbiztonságból és a megfizethetőségből sem lehet engedni. Éppen ezért szerinte a jövő energetikája nem épülhet egyetlen energiahordozóra vagy technológiára; azok a telephelyek lehetnek igazán értékesek, amelyek többféle energiaforrást és technológiát képesek összehangoltan használni. Tatabányán ez az átállás már évek óta folyamatban van. Ennek egyik meghatározó eleme a biomassza alkalmazása, amely az ügyvezető szerint nem egyszerűen újabb tüzelőanyag használatát jelenti, hanem csökkenti a földgázfüggőséget, növeli a megújuló energia szerepét, és erősíti az ellátásbiztonságot. A biomassza az erőmű számára „stratégiai mozgásteret” is jelent. 

A következő fontos lépés a tavaly telepített villanykazán volt. A berendezés lehetővé teszi, hogy amikor a villamosenergia-rendszerben kedvező feltételek alakulnak ki, villamos energiából állítsanak elő hőt, így a villamosenergia- és a távhőrendszer nem egymástól elkülönülten, hanem egymást kiegészítve működhet. Dr. Sámuel Emese ezt már egy olyan energiaközpont logikájaként írta le, amelyben az eltérő technológiák együtt adnak nagyobb rugalmasságot.  Ehhez kapcsolódik a következő tervezett beruházás, a Hőtároló 2 projekt is. A hőtárolás lényege, hogy a hőt ne feltétlenül abban a pillanatban kelljen megtermelni, amikor arra a fogyasztóknak szükségük van: kedvezőbb energetikai és gazdasági körülmények között előállítható, eltárolható, majd később felhasználható. A biomassza, a villanykazán és az új hőtároló tehát az ügyvezető szerint nem három különálló beruházás, hanem ugyanannak a fejlesztési folyamatnak egymásra épülő részei. 

A fejlesztések ugyanakkor nem állnak meg az energiatermelésnél. Három új keringtető szivattyút is létesítenének a városi távhőkiadás biztonságának növelésére, hiszen – hangsúlyozta az ügyvezető – az ellátásbiztonságot nemcsak az határozza meg, hogyan termelik meg az energiát, hanem az is, milyen biztonsággal jut el a fogyasztókhoz. A végső cél Tatabánya hosszú távú, biztonságos és megfizethető hőellátása. 

Dr. Sámuel Emese arra is felhívta a figyelmet, hogy az energetikai beruházások több évtizedre szóló döntések, ezért kiszámítható szabályozásra és olyan fejlesztéspolitikára van szükség, amely egy-egy berendezés ára mellett az egész energiarendszer biztonságát, rugalmasságát és fenntarthatóságát is figyelembe veszi. Mindemellett kiemelte, hogy a 127 év energetikai történelmét nem kazánok, turbinák, vezetékek és szivattyúk írják, hanem azok a bányászok és erőműves generációk, mérnökök, gépészek, villamos szakemberek, karbantartók, irányítástechnikusok, diszpécserek, gazdasági és adminisztratív dolgozók, akiknek munkája nélkül az erőmű nem működhetne. Egyik legfontosabb mondata talán ezt a sokszor láthatatlan munkát foglalta össze:

„Az energetikában van egy különös mércéje a sikernek. A fogyasztó számára a legjobb nap az, amikor semmi rendkívüli nem történik.”

Amikor télen meleg van a lakásban, rendelkezésre áll az energia, és a rendszer egyszerűen működik, a fogyasztó számára ez természetes, az erőmű dolgozói azonban pontosan tudják, mennyi tudás, felkészültség, fegyelem, készenlét, karbantartás és emberi felelősség áll mögötte. Dr. Sámuel Emese leszögezte:„A Tatabánya Erőmű legnagyobb értéke nem pusztán az, amit 127 év alatt felépített, hanem az, hogy 127 év után is képes jövőt építeni.” A biomassza, a villanykazán, a tervezett hőtároló és a távhőellátás biztonságát erősítő fejlesztések mellett ennek legfontosabb zálogát az itt dolgozó emberek tudásában látja. 

Energiaközösség létrehozását készíti elő az önkormányzat

Szücsné Posztovics Ilona polgármester köszöntőjében a Bányásznap és a Villamos Nap közösségi jelentőségére helyezte a hangsúlyt. Mint mondta, az ünnep évről évre lehetőséget teremt arra, hogy Tatabánya felidézze bányászati múltját, ugyanakkor köszönetet mondjon azoknak is, akik napjainkban a város biztonságos energiaellátásán dolgoznak. Felidézte, hogy az elmúlt időszak energetikai kihívásai különösen világossá tették az ellátásbiztonság jelentőségét. Míg az önkormányzat fogyasztói oldalon energiatakarékossági intézkedésekkel és intézményeinek korszerűsítésével igyekszik mérsékelni a felhasználást, addig az erőmű termelőként járul hozzá a város biztonságához.

Szücsné Posztovics Ilona szerint ugyanakkor az ellátás biztonsága mellett annak gazdaságossága is alapvető kérdés. Ennek érdekében az önkormányzat energiahatékonysági fejlesztéseket tervez intézményrendszerében, és azt szeretné, hogy a helyben működő vállalkozások, illetve végső soron a lakosság is minél kedvezőbb és kiszámíthatóbb energiaellátáshoz jusson. Ennek egyik új eszköze lehet egy tatabányai energiaközösség létrehozása, amelynek előkészítését – a polgármester elmondása szerint – már megkezdték. A tervek szerint ebben a Tatabánya Erőmű Kft. és a T-Szol Zrt. mellett nagy ipari fogyasztók, kis- és középvállalkozások, közvetve pedig a lakosság is szerepet kaphatna. A cél egy hosszú távon biztonságosabb és gazdaságosabb helyi energetikai együttműködés kialakítása. A polgármester kiemelte: az erőmű működése közvetlenül jelen van több tízezer tatabányai család mindennapjaiban. A városi távhőszolgáltatás nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a T-Szol hivatalos tájékoztatása szerint Tatabányán mintegy 23 ezer lakossági fogyasztót lát el távhővel és használati meleg vízzel. Szücsné Posztovics Ilona ezért nemcsak az erőmű vezetésének, hanem valamennyi dolgozójának köszönetet mondott azért a munkáért, amelynek eredményeként a város lakói a hétköznapokban természetesnek vehetik, hogy otthonaikban rendelkezésre áll a fűtés és a meleg víz.

A bányászati tudásnak is lehet jövője

Dr. Sopov Ildikó Éva, Tatabánya országgyűlési képviselője történeti távlatból közelítette meg a bányászat és az energetika kapcsolatát. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Tatabányán a bányászat sohasem csupán egy szakma volt. Fejlődése magának a városnak a kialakulásával és történetével kapcsolódott össze, az energetika pedig szinte kezdettől fogva ennek a fejlődésnek a része. A képviselő szerint a bányászati örökség azonban nem kizárólag egykori aknákat, berendezéseket és ipari létesítményeket jelent. Legalább ennyire fontos az a szakmai és emberi kultúra, amely a veszélyes föld alatti munkából alakult ki. Ezt három szóban foglalta össze: „szakértelem, felelősség és bizalom”.

Ehhez negyedik értékként az alkalmazkodás képességét társította. Tatabánya energetikájának történetét ugyanis úgy értékelte, mint a folyamatos technológiai alkalmazkodás történetét A szén korszakának lezárulását követően az erőmű új energiahordozók és technológiák felé fordult, ma pedig a földgáz, a biomassza, a kapcsolt energiatermelés, a villamos alapú hőtermelés és a hőtárolás együttes alkalmazásával keresi a következő fejlődési irányokat. Dr. Sopov Ildikó Éva szerint Tatabánya már egyszer sikeresen végrehajtott egy rendkívül komoly gazdasági profilváltást, a szénbányászat megszűnése után új iparágak és munkahelyek települtek a városba. A következő korszak egyik kérdése szerinte az lehet, hogyan lehet a jelenlegi erős ipari bázis mellé több tudást, kutatást, fejlesztést és magasabb hozzáadott értékű munkát vonzani. Ebben még a régi bányászati szakértelemnek is lehet szerepe. A föld mélyének ismerete, a geológiai, geofizikai, fúrási és mérnöki tapasztalat például a geotermikus energia hasznosításakor új értelmet kaphat. Ahogy fogalmazott:

„Nem feltétlenül ugyanazt kell csinálnunk, amit az előttünk járók csináltak, de építeni kell arra, amit tudtak.”

A bányászati és energetikai örökség továbbvitele szerinte éppen ezt jelenti, azaz nem a múlt technológiáinak konzerválását, hanem a mögöttük felhalmozott tudás, szakmai kultúra, felelősség és alkalmazkodóképesség továbbörökítését.

Jubileumi és ügyvezetői jutalmakat adtak át

A jubileumi jutalmazottak között tízéves szolgálatért Bakó László Csaba üzemdiszpécser, Brandl Ottó vezető elektrikus, Gocsik János Róbert vezető elektrikus, Kovács Zsolt főmérnök és Skoflek Frigyes gépész szerepelt. Húszéves jubileumi jutalom illette Rolly Andrea laborvezető-helyettest, huszonöt éves szolgálatáért Kovács Róbert gépészeti karbantartót és Piuk Péter algépészt, ötvenéves jubileuma alkalmából pedig Flórián Gyula villamos karbantartót köszöntötték.

Ügyvezetői jutalomban részesült Nagy-Geier Georgina gazdasági kontroller; Kissné Hrjadel Ibolya labor- és minőségirányítási vezető; Eredics Béla irányítástechnikai csoportvezető; Szántó Lajos portás; Juhász István szállítási főmunkatárs; Gocsik János Róbert vezető elektrikus; Venczák Miklós villamos karbantartó; Kutenics Gábor gépészeti főkarbantartó és karbantartási koordinátor; Selymes Kevin György főgépész; Katonka György kazánkezelő; Skoflek Frigyes gépész; valamint Huszár Dorina HR-generalista.

Az ünnepség kiemelt elismerését, az Erőművi Nagydíjat Hiszékeny Péter gépészeti üzemviteli vezető kapta. Pályafutását kalorikus üzemi kazángépészként kezdte, 2004-ben kazánfőgépész, 2005-től főgépész lett, 2009 júliusa óta pedig gépészeti üzemviteli vezetőként dolgozik. Az elismerés indoklása mindenekelőtt több mint három évtizedes szakmai munkáját, példaértékű lojalitását, felkészültségét és azt a megbízhatóságot emelte ki, amelynek köszönhetően kollégái nap mint nap számíthatnak rá. A díjátadást követően a rendezvény a Bányászhimnusszal zárult.