2022. July 4. Monday

Hírek

Népszerű hírek

Cikkek
Keresés
Vissza
Megújíthatják az energiaszektort a Tatabánya Erőmű Kft. korszerűsítései
Hír

Biomassza alapú kapcsolt termelés az új gazdasági környezetben


Hatalmas sikert aratott szakmai körökben az az előadás, melyet dr. Sámuel Emese, a Tatabánya Erőmű Kft. ügyvezető igazgatója tartott április 28-án a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) konferenciáján. A szakembert az ugyanekkor lebonyolított közgyűlésen az elnökség tagjává is megválasztották, így a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz) mellett újabb, a hazai energiaszektor irányítóit, illetve vezetőit tömörítő szervezetben is döntő szerepet kapott, ráadásul egyetlen nőként, ami ebben az iparágban különösen nagy siker. Nem véletlenül, hiszen a „Hogyan lehet a kapcsolt termelés a Fit for 55 nyertese?” jelmondathoz köthető tartalmú előadásában több fontos, akár forradalminak is nevezhető megoldásra világított rá, kivívva a megjelentek egyöntetű elismerését. Dr. Sámuel Emese leszögezte: a Tatabánya Erőmű további célja, hogy ne 91, hanem 100 %-ban megújuló tüzelőanyag alapon biztosítsák Tatabánya számára a távhőt és állítsanak elő kapcsoltan villamos energiát. Ennek érdekében további új, rostélyos tüzelésű biomassza kazánt szeretnének a termelésbe bevonni, miközben a vállalatnál számos egyéb beruházást, fejlesztést indítanak ebben az időszakban, a távhőtermelés üzembiztos, a modern kornak megfelelő technológiával történő termelése érdekében. Így többek között megkezdődik az új tápház tervezése és elindul a közel 75 éves teljes régi tápvíz rendszer kiváltása.


Mindez nem valósulhatna meg a remek szakember-gárda nélkül, erre tekintettel az erőmű vezetése 2021-ben jelentős előrelépést ért el a humánerőforrás területén, hiszen a kalorikus üzemvitelen olyan életpálya modellt dolgoztak ki, amely kiemelkedő bérezés mellett biztosítja a távhőtermeléshez szükséges szakértelemmel rendelkező munkatársakat. A már bevezetett oktatási rendszert tovább kívánják bővíteni, a cél pedig a Tatabánya Erőmű Akadémia létrehozása. Mindehhez jó alap a teljesítmény alapján járó mozgóbér tavalyi 50 százalékos emelése is.

Dr. Sámuel Emese előadásának gerincét a címből adódóan a Fit for 55 környezetvédelmi irányelv/javaslatcsomag képezte, amely arra vonatkozó anyag, hogyan érhető el 2030-ra 55 %-os CO2 emissziócsökkentés (az 1990-es évhez viszonyítva).  Az Európai Unió célja 2050-re a teljes klímasemlegesség (zéró CO2 kibocsátás), ezt az irányelvet tehát egy köztes célként határozták meg. A konferencián elhangzott, hogy a Tatabánya Erőmű Kft.-nél 2015 és 2017 között történt a biomassza beruházás, melynek keretén belül két gőzkazánt alakítottak át biomassza tüzelésűre és egy új, szintén biomassza tüzelésű forróvíz kazánt létesítettek. Ezáltal a városi hőszolgáltatást mintegy 90 %-ban megújuló tüzelőhő bázison tudják ellátni, a beruházással pedig hozzávetőlegesen tizedére csökkentették az évi 80 ezer tonna CO2 kibocsátásukat. Ennek okán az átalakult erőmű jól illeszthető a jelenlegi uniós és hazai klímacélokhoz. Az ügyvezető elmondta, hogy éves szinten mintegy 100-120 ezer tonna biomassza faaprítékot tüzelnek el, így 1100 TJ hőt szolgáltatnak a városnak és 30-40 ezer MWh villamosenergiát értékesítenek.

Dr. Sámuel Emese kitért arra is, hogy a 2020-as koronavírussal súlyosbított időszak kezdetén, a gyárleállások miatt mérséklődött a kereslet a különböző energiahordozókra, ezért jelentősen csökkent a villamosenergia, a gáz és a szén-dioxid kvóták ára is. Azonban a gazdaság fokozatos újraindításával, a növekvő ázsiai igényekkel 2021-ben elkezdődött egy „kvázi” energiaválságos időszak, az orosz-ukrán háború kirobbanása pedig tovább rontott a helyzeten. A COVID-járvány alatt a másnapi piacra értékesített villamosenergia ár, napi szinten átlagosan 20-40 EUR/MWh között ingadozott, idén márciusban előfordult 540 EUR/MWh-s átlagár is. A villamosenergia ár volatilitásához hasonló mértékű volt a gázár ingadozása is, alapvetően ez volt az energiaválság fő kiváltója. A korábbi, piaci szezonalitásokkal nem összevethető a mostani időszak, így a jövőre vonatkozó becslésekre is kevésbé lehet hagyatkozni. A gázár tekintetében is elmondható, hogy míg a 2020-as COVID időszak alatt 5-12 EUR/MWh közötti TTF holland tőzsdei jegyzésű napi átlagos gázárakról beszélhettünk, idén márciusban 260 EUR/MWh-s napi árakat is tapasztalhattunk, de a szén-dioxid kvótaáraknál is hasonló arányok figyelhetőek meg.


A jelenlegi időszak tehát megerősíti a korábbi elveket, energiastratégiákat. A földgázbázis alapú erőművi technológiák kezdenek háttérbe szorulni, hiszen ilyen kiszámíthatatlan tüzelőhő költségekkel, könnyen gazdaságtalanná válhat egy üzem, továbbá a hazai forrásból beszerezhető tüzelőanyagok is a felértékelődés útjára léptek. Dr. Sámuel Emese hozzátette: hazánk energiafüggősége jelentős mértékű. (40-45 % importra szorulunk a teljes energiafelhasználásunk tekintetében, de ezen belül vannak kiemelkedő területek, például a földgázbeszerzés tekintetében 80-90 % az import).


S itt jön a Tatabánya Erőmű fontos fejlesztése, melynek lényegét az ügyvezető az energiaszektor vezetőivel a konferencia keretében ismertette. Mindennek alapja, a biomassza faapríték, ami körülbelül 2200 Ft/GJ fajlagos tüzelőhő áron beszerezhető, szemben a jelenleg tapasztalható mintegy 11 000 Ft/GJ gázárral (100 EUR/MWh gázárra vonatkoztatva). A földgáztüzelés pedig CO2 kibocsátással is jár, ez még plusz 1700 Ft/GJ-os fajlagos többletet jelent a gázos technológiák számára. A szakember hangsúlyozta: a biomassza tüzelésnél ezzel nem kell számolni, hiszen az karbonmentes. A gázárak emelkedésével, természetesen megnő az igény az alternatív tüzelőanyag források iránt, ami növelni fogja ezen a piacon is a beszerzési árakat, de még mindig legalább 5-6-szoros a különbség a tüzelőanyag ellátási költségek tekintetében a biomassza javára. Ugyanakkor a biztos jövőt a széles portfólió tudja biztosítani, amellyel gyorsan lehet adaptálódni az energiapiacon érzékelhető változásokhoz.


Az MKET a kapcsolt energiatermelés támogatására alakult társaság
, tehát itt érdemes kitérni a hőszolgáltatással kapcsolt villamosenergia-termelésre is. A fűtőművek, fűtőerőművek esetében az elsődleges cél a hőkörzet hőigényeinek kielégítése, de ez utóbbi típusú létesítmény e mellett még kapcsoltan villamosenergia-szolgáltatásra is képes. Ez egy csak hőt szolgáltató erőműhöz képest magasabb fokú szakmai elvárásokat támaszt üzemeltetői és karbantartói oldalon, továbbá részletesen van szabályozva a működés is a villamosenergia-termelésre alkalmas berendezések vonatkozásában. A Tatabánya Erőmű Kft. kiserőművi termelői engedéllyel rendelkezik, a fűtési időszakban gőzturbina-generátor gépegységeket üzemeltetnek, villamosenergiát értékesítenek a magyar áramtőzsdén és közben fedezik a saját villamos önfogyasztásukat. A jelenleg tapasztalható magas villamosenergia árak arra ösztönzik az olcsó tüzelőhő bázison termelőket, hogy fokozzák a termelésüket, a földgáz tüzelésű erőműveket pedig olyan irányú fejlesztésekre sarkallja, ami olcsóbb tüzelőbázison alapszik. Ahol pedig nincs lehetőség villamosenergia előállítására, azok a létesítmények is nagy mértékben ösztönözve vannak a technológiai fejlesztésre, hogy olcsó és környezetbarát tüzelőanyagból fedezzék legalább a villamos önfogyasztásukat.


Dr. Sámuel Emese külön szólt a távhőkasszáról, ami a veszteségesen üzemeltető távhőszolgáltatók anyagi kisegítésére szolgál. A távhőtermelő és szolgáltató létesítmények hatósági áron szolgáltathatják a hőenergiát, ezt az árat pedig úgy állapítják meg, hogy különböző szempontok szerint figyelembe veszik a létesítmények indokolható költségeit. Jelenleg a legnagyobb probléma a földgáz felhasználásból adódik, a hazai távhő mintegy 70 %-ban földgáz alapú. A hőár megállapítása során jelentős különbség keletkezhet az elismert és szerződött földgázköltségek között és ezáltal a lakosságnak értékesített hődíjnak nincs meg a fedezete a termelői oldalon. Ezt jellemzően a távhőkasszából pótolják. A jelenlegi gázévre az elismert gázköltséghez képest eddig átlagosan több, mint háromszoros áron lehet földgázt beszerezni. Az ügyvezető kiemelte, hogy a hatósági árszabályozás nem ösztönzi megfelelően a távhőtermelőket az esetleges technológiai váltásra. Az MKET konferenciának többek között ez is kiemelt témája volt és a szakemberek egyetértettek abban, hogy mind a termelők, mind a szolgáltatók, mind a döntéshozók szoros stratégiai együttműködése szükséges ahhoz, hogy az uniós és nemzetközi energetikai célkitűzések a jövőben megvalósulhassanak.


Dr. Sámuel Emese hangsúlyozta: a Tatabánya Erőmű Kft. technológiaváltása a kevesebb földgázfelhasználás és a kevesebb szén-dioxid kibocsátás miatt éves szinten mintegy 15 milliárd forint költségmegtakarítást jelent a távhőkasszára a jelenlegi magas gáz- és CO2 kvótaárak mellett. A biomassza beruházás mind műszaki, mind gazdasági szempontból sikeres lett, de az energiastratégiai célok eléréséhez folyamatos fejlődésre, megújulásra van szükség és az ügyvezető bízik benne, hogy a stratégiai partnerek együttműködésével ez a jövőben sikerülni is fog.





2022. May 13., 11:55
Vissza

Megújíthatják az energiaszektort a Tatabánya Erőmű Kft. korszerűsítései

2022. May 13., Friday 11:54

Biomassza alapú kapcsolt termelés az új gazdasági környezetben


Hatalmas sikert aratott szakmai körökben az az előadás, melyet dr. Sámuel Emese, a Tatabánya Erőmű Kft. ügyvezető igazgatója tartott április 28-án a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) konferenciáján. A szakembert az ugyanekkor lebonyolított közgyűlésen az elnökség tagjává is megválasztották, így a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz) mellett újabb, a hazai energiaszektor irányítóit, illetve vezetőit tömörítő szervezetben is döntő szerepet kapott, ráadásul egyetlen nőként, ami ebben az iparágban különösen nagy siker. Nem véletlenül, hiszen a „Hogyan lehet a kapcsolt termelés a Fit for 55 nyertese?” jelmondathoz köthető tartalmú előadásában több fontos, akár forradalminak is nevezhető megoldásra világított rá, kivívva a megjelentek egyöntetű elismerését. Dr. Sámuel Emese leszögezte: a Tatabánya Erőmű további célja, hogy ne 91, hanem 100 %-ban megújuló tüzelőanyag alapon biztosítsák Tatabánya számára a távhőt és állítsanak elő kapcsoltan villamos energiát. Ennek érdekében további új, rostélyos tüzelésű biomassza kazánt szeretnének a termelésbe bevonni, miközben a vállalatnál számos egyéb beruházást, fejlesztést indítanak ebben az időszakban, a távhőtermelés üzembiztos, a modern kornak megfelelő technológiával történő termelése érdekében. Így többek között megkezdődik az új tápház tervezése és elindul a közel 75 éves teljes régi tápvíz rendszer kiváltása.


Mindez nem valósulhatna meg a remek szakember-gárda nélkül, erre tekintettel az erőmű vezetése 2021-ben jelentős előrelépést ért el a humánerőforrás területén, hiszen a kalorikus üzemvitelen olyan életpálya modellt dolgoztak ki, amely kiemelkedő bérezés mellett biztosítja a távhőtermeléshez szükséges szakértelemmel rendelkező munkatársakat. A már bevezetett oktatási rendszert tovább kívánják bővíteni, a cél pedig a Tatabánya Erőmű Akadémia létrehozása. Mindehhez jó alap a teljesítmény alapján járó mozgóbér tavalyi 50 százalékos emelése is.

Dr. Sámuel Emese előadásának gerincét a címből adódóan a Fit for 55 környezetvédelmi irányelv/javaslatcsomag képezte, amely arra vonatkozó anyag, hogyan érhető el 2030-ra 55 %-os CO2 emissziócsökkentés (az 1990-es évhez viszonyítva).  Az Európai Unió célja 2050-re a teljes klímasemlegesség (zéró CO2 kibocsátás), ezt az irányelvet tehát egy köztes célként határozták meg. A konferencián elhangzott, hogy a Tatabánya Erőmű Kft.-nél 2015 és 2017 között történt a biomassza beruházás, melynek keretén belül két gőzkazánt alakítottak át biomassza tüzelésűre és egy új, szintén biomassza tüzelésű forróvíz kazánt létesítettek. Ezáltal a városi hőszolgáltatást mintegy 90 %-ban megújuló tüzelőhő bázison tudják ellátni, a beruházással pedig hozzávetőlegesen tizedére csökkentették az évi 80 ezer tonna CO2 kibocsátásukat. Ennek okán az átalakult erőmű jól illeszthető a jelenlegi uniós és hazai klímacélokhoz. Az ügyvezető elmondta, hogy éves szinten mintegy 100-120 ezer tonna biomassza faaprítékot tüzelnek el, így 1100 TJ hőt szolgáltatnak a városnak és 30-40 ezer MWh villamosenergiát értékesítenek.

Dr. Sámuel Emese kitért arra is, hogy a 2020-as koronavírussal súlyosbított időszak kezdetén, a gyárleállások miatt mérséklődött a kereslet a különböző energiahordozókra, ezért jelentősen csökkent a villamosenergia, a gáz és a szén-dioxid kvóták ára is. Azonban a gazdaság fokozatos újraindításával, a növekvő ázsiai igényekkel 2021-ben elkezdődött egy „kvázi” energiaválságos időszak, az orosz-ukrán háború kirobbanása pedig tovább rontott a helyzeten. A COVID-járvány alatt a másnapi piacra értékesített villamosenergia ár, napi szinten átlagosan 20-40 EUR/MWh között ingadozott, idén márciusban előfordult 540 EUR/MWh-s átlagár is. A villamosenergia ár volatilitásához hasonló mértékű volt a gázár ingadozása is, alapvetően ez volt az energiaválság fő kiváltója. A korábbi, piaci szezonalitásokkal nem összevethető a mostani időszak, így a jövőre vonatkozó becslésekre is kevésbé lehet hagyatkozni. A gázár tekintetében is elmondható, hogy míg a 2020-as COVID időszak alatt 5-12 EUR/MWh közötti TTF holland tőzsdei jegyzésű napi átlagos gázárakról beszélhettünk, idén márciusban 260 EUR/MWh-s napi árakat is tapasztalhattunk, de a szén-dioxid kvótaáraknál is hasonló arányok figyelhetőek meg.


A jelenlegi időszak tehát megerősíti a korábbi elveket, energiastratégiákat. A földgázbázis alapú erőművi technológiák kezdenek háttérbe szorulni, hiszen ilyen kiszámíthatatlan tüzelőhő költségekkel, könnyen gazdaságtalanná válhat egy üzem, továbbá a hazai forrásból beszerezhető tüzelőanyagok is a felértékelődés útjára léptek. Dr. Sámuel Emese hozzátette: hazánk energiafüggősége jelentős mértékű. (40-45 % importra szorulunk a teljes energiafelhasználásunk tekintetében, de ezen belül vannak kiemelkedő területek, például a földgázbeszerzés tekintetében 80-90 % az import).


S itt jön a Tatabánya Erőmű fontos fejlesztése, melynek lényegét az ügyvezető az energiaszektor vezetőivel a konferencia keretében ismertette. Mindennek alapja, a biomassza faapríték, ami körülbelül 2200 Ft/GJ fajlagos tüzelőhő áron beszerezhető, szemben a jelenleg tapasztalható mintegy 11 000 Ft/GJ gázárral (100 EUR/MWh gázárra vonatkoztatva). A földgáztüzelés pedig CO2 kibocsátással is jár, ez még plusz 1700 Ft/GJ-os fajlagos többletet jelent a gázos technológiák számára. A szakember hangsúlyozta: a biomassza tüzelésnél ezzel nem kell számolni, hiszen az karbonmentes. A gázárak emelkedésével, természetesen megnő az igény az alternatív tüzelőanyag források iránt, ami növelni fogja ezen a piacon is a beszerzési árakat, de még mindig legalább 5-6-szoros a különbség a tüzelőanyag ellátási költségek tekintetében a biomassza javára. Ugyanakkor a biztos jövőt a széles portfólió tudja biztosítani, amellyel gyorsan lehet adaptálódni az energiapiacon érzékelhető változásokhoz.


Az MKET a kapcsolt energiatermelés támogatására alakult társaság
, tehát itt érdemes kitérni a hőszolgáltatással kapcsolt villamosenergia-termelésre is. A fűtőművek, fűtőerőművek esetében az elsődleges cél a hőkörzet hőigényeinek kielégítése, de ez utóbbi típusú létesítmény e mellett még kapcsoltan villamosenergia-szolgáltatásra is képes. Ez egy csak hőt szolgáltató erőműhöz képest magasabb fokú szakmai elvárásokat támaszt üzemeltetői és karbantartói oldalon, továbbá részletesen van szabályozva a működés is a villamosenergia-termelésre alkalmas berendezések vonatkozásában. A Tatabánya Erőmű Kft. kiserőművi termelői engedéllyel rendelkezik, a fűtési időszakban gőzturbina-generátor gépegységeket üzemeltetnek, villamosenergiát értékesítenek a magyar áramtőzsdén és közben fedezik a saját villamos önfogyasztásukat. A jelenleg tapasztalható magas villamosenergia árak arra ösztönzik az olcsó tüzelőhő bázison termelőket, hogy fokozzák a termelésüket, a földgáz tüzelésű erőműveket pedig olyan irányú fejlesztésekre sarkallja, ami olcsóbb tüzelőbázison alapszik. Ahol pedig nincs lehetőség villamosenergia előállítására, azok a létesítmények is nagy mértékben ösztönözve vannak a technológiai fejlesztésre, hogy olcsó és környezetbarát tüzelőanyagból fedezzék legalább a villamos önfogyasztásukat.


Dr. Sámuel Emese külön szólt a távhőkasszáról, ami a veszteségesen üzemeltető távhőszolgáltatók anyagi kisegítésére szolgál. A távhőtermelő és szolgáltató létesítmények hatósági áron szolgáltathatják a hőenergiát, ezt az árat pedig úgy állapítják meg, hogy különböző szempontok szerint figyelembe veszik a létesítmények indokolható költségeit. Jelenleg a legnagyobb probléma a földgáz felhasználásból adódik, a hazai távhő mintegy 70 %-ban földgáz alapú. A hőár megállapítása során jelentős különbség keletkezhet az elismert és szerződött földgázköltségek között és ezáltal a lakosságnak értékesített hődíjnak nincs meg a fedezete a termelői oldalon. Ezt jellemzően a távhőkasszából pótolják. A jelenlegi gázévre az elismert gázköltséghez képest eddig átlagosan több, mint háromszoros áron lehet földgázt beszerezni. Az ügyvezető kiemelte, hogy a hatósági árszabályozás nem ösztönzi megfelelően a távhőtermelőket az esetleges technológiai váltásra. Az MKET konferenciának többek között ez is kiemelt témája volt és a szakemberek egyetértettek abban, hogy mind a termelők, mind a szolgáltatók, mind a döntéshozók szoros stratégiai együttműködése szükséges ahhoz, hogy az uniós és nemzetközi energetikai célkitűzések a jövőben megvalósulhassanak.


Dr. Sámuel Emese hangsúlyozta: a Tatabánya Erőmű Kft. technológiaváltása a kevesebb földgázfelhasználás és a kevesebb szén-dioxid kibocsátás miatt éves szinten mintegy 15 milliárd forint költségmegtakarítást jelent a távhőkasszára a jelenlegi magas gáz- és CO2 kvótaárak mellett. A biomassza beruházás mind műszaki, mind gazdasági szempontból sikeres lett, de az energiastratégiai célok eléréséhez folyamatos fejlődésre, megújulásra van szükség és az ügyvezető bízik benne, hogy a stratégiai partnerek együttműködésével ez a jövőben sikerülni is fog.





Tatabánya Erőmű Kft
2800 Tatabánya, Vájár köz 2.
Telefon: +36 (34) 594-800
Telefax: +36 (34) 594-811
Központi cím: info@tber.hu
Titkárság: titkarsag@tber.hu
Honlap: https://www.tber.hu
Webmester: web@tber.hu