A kapcsolt energiatermelés jövője: hatékony hasznosítás, rugalmas rendszerek
A magyar energiaátmenetben a meglévő erőművi infrastruktúra korszerűsítése legalább olyan fontos, mint az új kapacitások létesítése. Dr. Sámuel Emese, a Tatabánya Erőmű Kft. ügyvezetője és a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke szerint a kapcsolt energiatermelő telephelyek olyan hibrid energiaközpontokká fejleszthetők, amelyek a távhőellátást, a villamosenergia-rendszer rugalmasságát és a dekarbonizációt egyaránt szolgálják.
A Tatabánya Erőmű ennek a folyamatnak az előremutató hazai példája. A 2017-es biomassza-beruházás nyomán a megújuló energia részaránya a város távhőtermelésében meghaladja a 90 százalékot. Az erőmű 2025-ben saját forrásból 20 MW-os villanykazánt telepített, megvalósítva a sector coupling, vagyis a villamosenergia- és hőrendszer összekapcsolásának újabb elemét. A következő lépés a meglévő hőtárolási kapacitás bővítése egy újabb hőtárolóval. A társaság ehhez támogatási pályázatot nyújtott be. A villanykazán és a bővülő hőtárolás együtt rugalmasabb, a villamosenergia-rendszer igényeihez igazodó hőtermelést tehet lehetővé a folyamatos távhőellátás fenntartásával.
A biomassza hasznosításának megítélésében meghatározó a tényleges energiahatékonyság. A Tatabánya Erőmű korszerű biomasszakazánjaiban a fenntartható forrásból származó energetikai faaprítékot nagy hatásfokkal hasznosítja. A megújuló hőtermelés meghatározó szerepet tölt be a mintegy 23 500 lakás, 1000 nem lakossági felhasználó és több mint 100 külön kezelt intézmény ellátását szolgáló távhőrendszerben, jelentősen mérsékelve a földgázfelhasználást.
„A biomassza szerepét ezért a fenntartható alapanyag-ellátás mellett az elért hatásfok és a tényleges társadalmi hasznosság alapján is értékelni kell. Továbbá fontos kiemelni, hogy a megújuló energia biztosításával a megfizethető távhőellátáshoz is hozzájárulunk.” – mondta dr. Sámuel Emese ügyvezető.
Véleménye szerint a lakossági tűzifaellátás mellett a biomassza-alapú távhőellátás tüzelőanyag-biztonságát is indokolt közfeladatként kezelni. Ehhez a fenntarthatóan rendelkezésre álló mennyiségek felmérése és az állami erdészetekkel kötött, kiszámítható, hosszú távú faapríték-szerződések szükségesek.
„A hosszú távon biztonságos és hatékony távhőtermelés feltétele a kiszámítható hőárszabályozás, amely a tényleges, műszakilag indokolt működési költségeket elismeri, és megfelelő feltételeket teremt a szükséges fejlesztésekhez. Ehhez átlátható, a telephelyi sajátosságokat figyelembe vevő módszertan és érdemi hatósági egyeztetés szükséges.” – hangsúlyozta a Tatabánya Erőmű ügyvezetője.
Az MKET elnökeként az az álláspontot képviseli dr. Sámuel Emese, hogy a támogatáspolitikának nem önmagukban technológiákat, hanem mérhető rendszerértéket kell ösztönöznie: a hatékonyságot, az ellátásbiztonságot, a megújuló részarányt és a rugalmasságot.
„A tatabányai fejlesztések
igazolják, hogy a meglévő infrastruktúrára építve is lehet előre lépni az
energiaátmenetben. Ehhez összehangolt beruházási, szabályozási és szakpolitikai
döntések szükségesek. Fontos lenne, hogy a szakpolitikai döntéshozók és az
ágazati szakmai szervezetek között érdemi párbeszéd induljon ezekről a
kérdésekről.”



