A hazai kapcsolt energiatermelés jövője: kihívások és lehetőségek, valamint egy nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő Erőműves eredmény, amelyre büszkén tekinthetnek.
A Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) által rendezett „Új reneszánsz, vagy hosszútávon folyamatos, lassú visszaesés?” című konferencián dr. Sámuel Emese, a Tatabánya Erőmű Kft. ügyvezető igazgatója, a szakmai szervezet elnökségi tagja, átfogó előadást tartott az ellátásbiztonság és a kapcsolt energiatermelés szerepéről a hazai energiaellátásban. A Mátraházán megrendezett szakmai esemény központi kérdése az volt, hogy a kapcsolt energiatermelés milyen lehetőségeket kínál a fenntartható és biztonságos energiaellátás érdekében.
Ellátásbiztonság és energiatermelés
Az ellátásbiztonság alapvető célja az energia megbízható és adekvát kínálata elfogadható áron, amely az energiapolitika és energiastratégia összehangolt működésével érhető el. Az előadás során hangsúlyt kapott, hogy a stabil energiatermelés megelőzésen, tervezésen és a válsághelyzetekre való gyors reagáláson alapul.
A Tatabánya Erőmű példája jól mutatja, hogy a kapcsolt energiatermelés milyen szerepet játszik az ellátásbiztonság fenntartásában. Az erőmű évente mintegy 1.000.000 GJ hőenergiát és 30-40.000 MWh villamos energiát termel, biztosítva ezzel 23.000 lakás és 2.000 intézmény energiaellátását. Az erőmű biomassza és földgáz tüzelésű kazánjai és fütőturbinái, valamint gázmotorjai a kapcsolt hő- és villamosenergia termeléssel együttesen biztosítja a stabil és fenntartható működést.
Nemzetgazdasági szempontból is mérhető eredmény: a biomassza projekt jelentősége
A Tatabánya Erőmű 2017-ben technológiai váltást hajtott végre, elsődleges tüzelőanyaga földgáz helyett a faapríték/biomassza lett. Ez az energiaforrás nemcsak fenntarthatóbb megoldást kínál, hanem hozzájárul a nemzetgazdaság stabilitásához is. Az előadásból kiderült, hogy a Tatabánya Erőmű egy nemzetgazdasági szempontból is jelentős eredményt tett le az asztalra: a biomassza-tüzelésre való átállás eddig mintegy 43 milliárd forintnyi megtakarítást eredményezett a földgázon alapuló működéssel szemben, csökkentve ezzel a távhőszolgáltatás költségeit. A biomassza felhasználása ugyanakkor kihívásokkal is jár, hiszen a megfelelő tüzelőanyag-ellátás biztosítása és az árstabilitás fenntartása érdekében fontos a tüzelőanyag-diverzifikáció. Jelenleg az erőmű képes földgázra és biomasszára egyaránt támaszkodni, ami növeli a rugalmasságot és versenyképességet.
Szabályozási kihívások és a szakember képzés kérdései
Az erőmű működésére jelentős hatást gyakorolnak a szabályozási környezet változásai. A hatósági távhőár-megállapítás közvetlenül érinti a hőárban elismert munkavállalói létszámot és a szükséges szakképzésre szánható keretösszeget. Jelenleg az erőmű 165 főállású alkalmazottal működik, de felismerve a centralizált képzések hiányát, a szakemberek, az utánpótlás biztosítása érdekében saját képzési programot, a „Tatabánya Erőmű Akadémiát” indították el 2023-ban, melynek 18 hónapos időtartama alatt elméleti képzésben és gyakorlati oktatásban részesültek a hallgatók. A program sikeresen zárult, a vizsgák letételével már főerőműgépész munkakörben kamatoztatják tudásukat az akademisták, az erőmű tapasztalt kollégái mellett. Emellett a NIS2 irányelvnek való megfelelés is központi kérdés, hiszen a kritikus infrastruktúrát üzemeltető vállalatoknak egyre nagyobb kibervédelmi követelményeknek kell megfelelniük. Az erőmű vezetése ennek érdekében jelentős fejlesztéseket tervez az informatikai hálózat védelmében.
Versenyképesség és innováció
A Tatabánya Erőmű folyamatos innovációval és gyors reagálóképességgel igyekszik megfelelni a változó piaci környezetnek. A széles hőtermelő portfólió (földgáz, biomassza) mellett a villamosenergia rendszerszabályozásban való részvétel, például gázmotorokkal és villanykazánnal, további lehetőségeket teremt a versenyképesség növelésére.
A konferencia végkövetkeztetése szerint a kapcsolt energiatermelés fontos szerepet játszhat Magyarország hosszú távú energiastratégiájában, de ennek érdekében a megfelelő szabályozási és gazdasági feltételeket is biztosítani kell. A Tatabánya Erőmű példája jól szemlélteti, hogy a technológiai fejlődés és a tudatos tervezés révén a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság egyszerre biztosítható.
