Kapcsolt energiatermelés 2028 után – kihívások és lehetőségek

2025. August 1., Friday 10:15

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnökeként Dr. Sámuel Emese egyértelmű célként fogalmazta meg, hogy a kapcsolt energiatermelés megfelelő szabályozási környezetben továbbra is fontos szereplője maradhasson a hazai energiarendszernek.


Az MKET hároméves programjának része az aktív részvétel az energetikai jogszabályok szakmai véleményezésében és módosításában. A cél, hogy olyan szabályozási és támogatási eszközök kerüljenek beépítésre az uniós és nemzetgazdasági klímapolitikai stratégiákba, amelyek lehetővé teszik a kapcsolt technológiák (CHP-rendszerek) üzemidejének növelését, hozzájárulnak az import villamos energia csökkentéséhez, valamint az energiafüggetlenség további erősítéséhez.


A kapcsolt energiatermelés (CHP) jelentősége a klímavédelmi célok iránti törekvésekkel összefüggésben is előtérbe került, hiszen a rendszer magas hatásfokkal csökkenti az üzemeltetési költségeket és az üvegházhatású gázok kibocsátását – miközben rugalmas és gyors reagálású energiaszolgáltatást biztosít. A Tatabánya Erőmű hosszú évek óta elkötelezett híve ennek a hatékony technológiának, ezért tapasztalatból is kiemelkedő fontosságúnak érzik az MKET tevékenységét és a kapcsolódó jogszabályi és támogatási háttér fejlődését.


A jövő azonban új kihívásokat is tartogat: 2028-tól a kapcsolt energiatermelés önmagában már nem lesz elegendő a hatékony távhő minősítéshez. Ez azt jelenti, hogy a termelőknek három év alatt olyan beruházásokat kell végrehajtaniuk, amelyekkel a zöld átállás irányába lépnek. A csak földgázt használó kapcsolt energia rendszerek támogatás nélkül kiszorulhatnak a piacról. „Zöldítés” nélkül nem lesznek versenyképesek a jövő távhőpiacán. Ezért mindenképp üzleti modellváltásra lesz szükség a várható szabályozás tükrében.


Az MKET bízik abban, hogy lehetőség nyílik a feltételrendszer egyes elemeinek finomhangolására, valamint olyan támogatási programok elindítására, amelyek elősegítik a földgázalapú CHP-rendszerek megújuló energiaforrásokkal – például biomasszával, geotermiával vagy biogázzal – történő kiegészítését. A cél a CHP-technológia minőségi megújítása.

Kevesebb